A „nagy alap” taktika

Minap kilátogattam Hortobágyra, egészen pontosan az ohati 4-es tóra, ez a 1,5-2 hektár körüli víz bővelkedik a halakban, jó dévér- és kárászállománnyal rendelkezik, de akad benne ponty is bőven. Az itt rendezett versenyek alkalmával rendre húsz kiló környéki fogás szükségeltetik a jó szektoreredményhez. Ezt a súlyt szákba terelhetjük 10-15 darab pontyból, vagy 70-80 darab fehérhalból is, így mindig nagy fejtörés, hogy melyik utat válasszuk. Mivel már jó néhány versenyen részt vettem itt, ezért tudom, hogy itt csak tökéletesen kialakított taktikával lehet elindulni. A fenti bevezetőmre itt azonnal vissza is kanyarodnék, mert véleményem szerint a megfelelő taktika megválasztása teszi ki a siker legnagyobb hányadát. A sikeres horgászok általában előre eltervezik a horgászatukat, és ha nem zökkenti ki őket valami, akkor aszerint is cselekednek végig.

Egy szép nyurgaponty is színesítette a zsákmányomat

Természetesen bármi közbejöhet, ami miatt improvizálni szükségeltetik, viszont ekkor a nagyobb tapasztalattal rendelkező horgász a bővebb merítési lehetőség miatt könnyebben, és ami még fontosabb, gyorsabban tud reagálni. Sokszor csak ennyin múlik a siker, mondhatni egy hajszálon. Visszatérve a horgászatomra, ezúttal egy következő versenyre készülvén egy olyan taktikát próbáltam gyakorolni, ami nekem itt már többször bizonyított. Ennek lényege, hogy a horgászat megkezdésekor az etetőanyagom nagy részét be is alapozom, ez körülbelül 20 dobásnyi mennyiséget jelent, ami valamivel több, mint két liter etetőanyag.

Igazi dévérmágnes!A Tubertini Gold Medal Brown etetőanyagát jól kiegészíti a Serie Walter Brasem Aktivátor.

Az alapozás után viszont egy kisméretű, csendesen dobható kosárral horgászom tovább, amibe földet és az abba kevert élőcsalikat tömök. A horgászat további részében már nem, vagy csak nagyon ritkán nyúlok etetőanyaghoz, azt is inkább akkor, ha meglassul, vagy megáll a halfogás. Az ilyen nagy alappal történő horgászat esetén fontos tudni, hogy hogyan is épül fel a halfogás az ötórás versenyidő alatt. Ez általában úgy alakul, hogy az etetés utáni első óra igen nehezen indul, így ebben az órában csak kevés hal kerül a szákba, azonban ez az idő előrehaladtával folyamatosan javul, így a harmadik órára már nagyon erős ütemet lehet diktálni, amivel a negyedik-ötödik órát is hozzátéve nagyon sok halat lehet a szákba gyűjteni. A taktika fontos eleme, hogy a horgász tartson ki az elképzelése mellett és ne rezeljen be az első pillanatban, aminek kapkodás lesz csak a vége! De térjünk vissza az etetőanyaghoz és a használt földhöz! Ezúttal a Tubertini Gold Medal Brown etetőanyagát kevertem be a halaknak, mivel úgy véltem, hogy inkább a keszegek lesznek a célhalak, de ha a pontyok tévednének arra, akkor sem fog csalódást okozni ez a minőségi alapanyagokból készült, kiváló etetőanyag. Két kiló etetőanyagot kevertem be ezúttal, amit Serie Walter Brasem Aktivátorral tettem még vonzóbbá.

A nagyméretű Erdei feederkosárral könnyedén alapoztam be az etetőanyagot a horgászat elején.

Ez az etetőanyag egyébként egy teljesen natúr, aromamentes keverék, amely dévérkeszeg versenyszintű horgászatára kiváló választás lehet, de kedveli a kárász és a ponty is. A földem ezúttal négy kiló Maros Mix barna agyagból állt, amelynek miértjét érdemes kissé megmagyarázni. Az ohati tó vízmélysége 1-1,5 méter közti, ebben a sekély vízben bőven elegendő lenne valamilyen löszt, vagy esetleg löszös agyagot használni, azonban ez a víz hemzseg a küszöktől, így egyszerűen esélytelen bármi olyannal horgászni a vízben, ami füstöl, vagy éppen leváló, lebegő szemcséket tartalmaz. A négy kiló barna agyagot a legapróbb lyukú rostán kétszer átrostálva megkaptam a megfelelő szemcseméretet, de ezután még spricnivel tovább nedvesítettem azt. Az ilyen jellegű nedvesítéshez egy jó minőségű spricnire, valamint egy fúrógépre és egy keverőszárra lesz szükségünk. Nedvesítés közben alaposan keverjük át a földet és ha apró golyócskák jelennek meg, akkor már ne spricnizzük tovább azt, mert elértük a maximumot. Ebbe a földbe vágott gilisztát, fojtott csontit és pinkit tettem és a horgászat közben pár szem kukoricát adagoltam. Jó lett volna még az aprószúnyog is, de ezúttal a szúnyoglárva semmilyen formája nem állt a rendelkezésemre. A horgászatomat 15 méteres távolságban határoztam meg, amely a tó közepe, itt a keszegek valamiért ebben a távolságban szeretnek lenni. Az alapozó etetőanyagba mindenből tettem egy kicsit, így csonti, pinki, giliszta és kukorica is került bele. A bő tízpercnyi alapozó etetéssel mondhatni, hogy szétvertem a vizet, mert erre a csobogásra elugrottak előlem a halak. Az alap bejuttatására ezúttal egy 3,60 méter hosszú Tubertini EA Method Carp Feedert használtam rajta Tubertini Ryushi orsóval, melynek dobján 0,25-ös fonott zsinór lett felcsévélve. A horgászatra 3 méteres Tubertini Reflex feedereket szereltem fel Sirio orsókkal. A főzsinórom 0,20-as Tubertini Gorilla Feeder, melyre egy klasszikus csúszószereléket kötöttem hosszú 50 centiméteres előkével. Előke szempontjából nem kell itt nagyon finomkodni, így a 0,117 és a 0,128 átmérőjű Tubertini Next előkezsinórokat használom 14-es méretű Serie 2 és Serie 26 horgokkal.

Az óvatos nagytestű kárászok is könnyen áldozatul esnek ennek a taktikának

A taktika szépen működött, minek ékes bizonyítéka ez a szép zsákmány!

A horgászat megkezdése után a picike kosárral már nem zavartam a halakat, amelyek folyamatosan lepték el az etetésemet. Az első óra még csendes volt a halfogás szempontjából, de a fentebb említett óra elosztás alapján folyamatosan nőtt a halfogás üteme, mely végén az öt óra alatt valamivel több, mint 17 kilót sikerült fognom, ami 75 darab halból állt. A fogás zöme dévérkeszeg volt, pár kárásszal és karikakeszeggel színesítve, de a koronát az egy szem pontyom tette fel a horgászatomra. Érdemes kipróbálni ezt a taktikát, mert szép fogás elé nézhetünk általa és ki tudja, lehet, hogy egy versenyen használva ez a taktika lesz majd az a plusz, amit eddig hiányoltunk.

Írta: Kálló Kornél